Budapesti ügyvédkereső

November közepén indul!

Találd meg az ügyvéded!

Az ügyvédkereső oldalunk célja, hogy minden ügyvéd és ügyvédi iroda jelen legyen rajta, hogy aki ügyvédet keres, az biztosan találjon is magának megfelelőt!

23kerület
7keresési szempont
102jogterület
4nyelven elérhető
Ügyvédés iroda
0 Ftaz ügyvédet keresőknek

Ügyvédkereső

Ilyen lesz a kereső

HamarosanEz még csak a bemutató: a mezők egyelőre nem használhatók. November közepétől e szempontok szerint keresve találhatsz majd ügyvédet.

A budapesti ügyvédkereső azon dolgozik, hogy

  • tisztában legyél a lehetőségeiddel és az elérhető ügyvédekkel.
  • kifejezetten könnyen találj magadnak ügyvédet.
  • egy helyen elérhető legyen minden ügyvéd.
  • egyszerűen, könnyen átláthatóan sok-sok részletet és információt adjon az ügyvédekről.
  • a fontos részletekre fókuszálhasson az, aki ügyvédet keres magának.

Budapest ügyvédei

Fontos, hogy jó ügyvédet találjon magának az ember! De milyen a jó ügyvéd? Vannak bizonyos általános tulajdonságai, de alapvetően mindenki maga választja meg, hogy mit gondol egy jó ügyvédről.

Mi azon dolgozunk, hogy minden kérdésre legyen válasz! Rengeteg olyan részletet tüntetünk fel egy-egy ügyvédről, ami fontos lehet a kiválasztásnál, rengeteg tulajdonság figyelembevétele alapján lehet dönteni. Ilyen az, hogy melyik kerületben dolgozik, akadálymentesen lehet megközelíteni, milyen jogterületeken tudja a legjobb tudását hozni, de az is ilyen, hogy fogad-e sürgős hívásokat, vagy vezet-e blogot a munkájáról.

Azért dolgozunk, hogy segítsünk ügyvédet találni!

Ezért nemcsak az ügyvédkeresőt üzemeltetjük, hanem összegyűjtöttünk egy tájékoztató anyagot is a jogterületekről, az ügyvédekről, minden fontos részletről. 

Bízunk benne, hogy ez az egyedülálló, összesített tartalom segít az ügyvédkeresésben!

A fontosabb jogterületek pár mondatban ismertetve:

Családjog

Rendelkezik a házasságról, érvényességéről, megszűnéséről, a házassági vagyonjogról, az örökbefogadásról, a tartásról, a szülői felügyeletről, a gyermekek jogairól és gyámságáról.


Büntetőjog

Meghatározza azokat a közösségellenes, nemkívánatos magatartásokat – bűncselekményeket –, amelyek tanúsítása esetén az elkövetőt büntetőjogi felelősségre vonják és megbüntetik.


Büntető eljárásjog

Eljárási cselekmények folyamata, amelyek annak eldöntésére, elbírálására hivatottak, hogy történt-e bűncselekmény, azt ki követte el és milyen keretek között alkalmazható a terheltre a büntető anyagi jog, milyen büntetési tétel kerüljön kiszabásra, vagy mentsék-e fel a vádlottat.

Polgári jog

A polgári jog törvény által garantálja az ember számára az önrendelkezés szabadságát, a személyisége kibontakozását, védelmét és ehhez tartozóan a vagyonával való szabad rendelkezést mind élők között, mind a rendelkező személy halála esetére.



Személyi jog

Amely a természetes személyek és jogi személyek jogképességével, cselekvőképességével, ezek keletkezésével és megszűnésével foglalkozik, ill. védi a személyhez fűződő jogokat, biztosítja a szellemi alkotások védelmét.



Dologi jog

Foglalkozik a dolog fogalmával, a dolog megszerzésével, megterhelésével, birtoklásával, használatával, a vele való rendelkezéssel, a dolog feletti tulajdon megszerzésével, a közös tulajdonnal, a használati jogokkal (szolgalom, haszonélvezet, földhasználat), és a birtokkal, birtokvédelemmel.

Kötelmi jog

Szabályozza az egyes személyek egymás közötti ügyleteit, az egymással szemben fennálló jogosultságokat és kötelezettségeket. A kötelmi jog főszabály szerint relatív szerkezetű, mellérendelt jogviszonyban álló meghatározott jogalanyok kölcsönös és egyenértékű követelései és tartozásai egységének diszpozitív jellegű szabályanyaga. Az egyik legfontosabb, leggyakoribb kötelem a szerződés.

Öröklési jog

Rendezi a meghalt személy tulajdontárgyainak sorsát, a végintézkedést és a törvényes öröklés eseteit, módjait, az örökösök felelősségét a hagyatéki tartozásokért, a végrendelet tartalmát, fajait, a végrendelet érvénytelenségét, hatálytalanságát és az öröklési szerződést is.



Polgári eljárásjog

Az igazságszolgáltatás megvalósítására, annak elősegítésére irányuló, jogilag szabályozott tevékenység polgári ügyekben, amelyben közreműködnek a polgári ügyben érintett felek, azok képviselői, valamint más személyek.





Munkajog

Jogágként a munkáltatók, a munkavállalók és az érdekképviseletek egymás közötti viszonyait, a munkaviszony általános szabályait rendezi a Munka Törvénykönyve paragrafusai szerint.



Emberi jogok

Ide tartoznak a legfontosabb alapjogok és szabadságok; a szabályozás gyakran nemzetközi dokumentumokban történik (például az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata). Magyarország jogrendjében az emberi jogok az alkotmányjog területéhez tartoznak.

Állampolgárság, 
menedékjog

Szabályozza az állampolgárság megszerzését, megszűnését, a menekültként való elismerést és a hontalanok helyzetét. Magyarországon az alkotmányjog része.




Társadalombiztosítási jog

Szabályozza a társadalom tagjainak bizonyos események miatti ápolását, gondozását, pénzbeli vagy természetbeni ellátását.



Kereskedelmi jog

Összetett jogterület, amely egyesíti magában a polgári jog, a pénzügyi jog, a társasági jog és a közigazgatási jog egyes részterületeit. Ide tartozik a biztosítási jog, váltójog, utalványok, tőzsde, csődjog.

Közigazgatási jog

Az önkormányzatok, köztestületek működését, szervezetét szabályozza, rendezi a felügyelet, ellenőrzés és irányítás hatékony rendszerét, meghatározza a köztisztviselők jogviszonyát, alkalmazási feltételeit.

Társasági jog

Szabályozza a gazdasági célú, nyereségérdekelt jogi személyek alapítását, működését, megszűnését, a befolyásszerzést, a cégnyilvántartást. A legfontosabb gazdasági társasági formák: betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság.

Szellemi alkotásokhoz fűződő jogok

Hazánkban a polgári jog része. Szabályozza a szerzői jogot, a szomszédos jogokat, a találmányok és a védjegyek oltalmát.



Szövetkezeti jog

Szabályozza a szövetkezetek létrehozását, működését, az ellátandó feladatok körét, a szövetkezetek közötti nemzetközi kapcsolatokat.



Számviteli jog

Szabályozza az egyes gazdasági szereplők gazdasági évéről szóló nyilvántartások vezetését, beszámolók készítését, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettségét.




Adójog

Rendelkezik az államháztartás bevételi oldaláról: az adókról, az adóeljárásról, az adó beszedésének folyamatáról, a különböző adófajtákról (társasági adó, személyi jövedelemadó, vagyonadó, forgalmi adó, jövedéki adó), az adómentességekről, adó-visszatérítésekről.

Fogyasztóvédelmi jog

Magja a fogyasztó védelme a tisztességtelen általános szerződési feltételekkel szemben, a jótállás, garancia törvényi szabályozása, a hibás teljesítés, a vásárlók megtévesztésének kiküszöbölése.



Agrárjog

A mezőgazdasággal, a termőfölddel mint tartós, de véges dologgal foglalkozik, szabályozza az erdő-, víz- és vadgazdálkodást, az ingatlan-nyilvántartást, a növénytermesztést (így magában foglalja a borjog területét is). Magyarországon önálló jogág.



Környezetvédelmi jog 

A legújabb jogág, hazánkban még csak jogterület, az agrárjogból, alkotmányjogból és a közigazgatási jogból „nőtt ki”, szabályozza a vizek, termőföld, erdő, levegő védelmét, a környezetkárosító tevékenységek visszaszorítását, a levegőbe bocsátott káros anyagok, szén-dioxid csökkentését, az ózonréteg védelmét (például a kiotói egyezmény).

Ügyvéd

A jogászi foglalkozások egyike. Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával – törvényes eszközökkel és módon – elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését, valamint közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek a jogvitáikat megegyezéssel intézzék el.

Az ügyvédi tevékenységről Magyarországon a 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) rendelkezik, mely fokozatosan lépett hatályba 2018. július 2. napjáig, felváltva a korábbi, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvényt.

Az ügyvédi eskü:
„Én XY esküszöm, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek, jogszabályait megtartom. Ügyvédi hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint, ügyfelem érdekében eljárva teljesítem és az ennek során tudomásomra jutott titkot megőrzöm. (Az eskütevő meggyőződése szerint.) Isten engem úgy segéljen!”

ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉGEK

Jogi képviselet ellátása és büntetőeljárásban a védelem ellátása

Ügyvéd, kamarai jogtanácsos, európai közösségi jogász, illetve az ezek helyettesítésére jogosultak bíróság, közjegyző, illetve más hatóság előtt, valamint harmadik személyekkel szemben eljárhat ügyfele jogi képviselőjeként, kivéve, ha törvény egy jognyilatkozat megtételéhez kifejezetten az ügyfél személyes nyilatkozatát kívánja meg. 

Jogi tanácsadás


Ennek alapján tanácsot adhat, véleményt adhat, illetve javaslatokat fogalmazhat meg, továbbá joghatás kiváltására alkalmas akaratnyilatkozatokat készíthet elő. Fontos, hogy a peres ügyvéd a jogi tanácsadás során az ügyfele által előadottakat teljes körűnek, pontosnak és valósnak fogadja el, feltéve, ha ennél szigorúbb követelményeket nem határoznak meg.

Okiratszerkesztés és ellenjegyzés

A peres ügyvéd az ügyfél nyilatkozatáról okiratot szerkeszthet, ha azonban az okirat jogszabályba ütköző akaratnyilvánítást rögzít, vagy jogszabály megkerülésére irányulna, köteles megtagadni a közreműködést. Okiratszerkesztés során az ügyvéd olyan okiratot köteles készíteni, mely az ügyfél érdekeinek megfelelő, és joghatás kiváltására alkalmas.

Papíralapú okirat elektronikus okirati formába alakítása

Utalvány, értékpapír vagy más, vagyoni értéket megtestesítő okirat kivételével bármely okirat esetében megtehető. A minősített elektronikus aláírás tanúsítja, hogy az elektronikus okirat a papíralapúval mindenben megegyezik, illetve az ügyvéd ezt az okiratot is ellenjegyzi. Az ily formában elkészített okiratot 10 évig köteles megőrizni.

Ügyvédi letét

Megbízás teljesítése, ahhoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének teljesítése, vagy megbízáshoz kapcsolódó megőrzés céljára az ügyvéd pénzt, készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, utalványt, értékpapírt vagy más okiratot vehet át, őrizhet és kezelhet, melyről írásba foglalt letéti szerződést készít.

Pénz, dolog, iratok átvétele és kiadása

Ügyfele részére az ügyvéd pénzt, dolgot vagy iratokat átvehet, melyek tényéről haladéktalanul köteles őt értesíteni. Az átvételről az ügyvéd köteles elismervényt adni, amennyiben pedig a megbízás teljesedik vagy felmondásra kerül, az ügyfél kérésére köteles az iratokat átadni – kivételt képeznek ez alól egyes iratok, ezekről másolatot adhat az ügyfél kérésére, kivéve a fogalmazványokat.

Ügynyilvántartás és iratkezelés

Az ügyvéd az általa ellátott ügyekről az Üttv.-ben rögzített tartalommal és módon nyilvántartást vezet. Az ügyekkel kapcsolatos nyilvántartásban szereplő adatokat főszabály szerint 5 évig, okirat ellenjegyzése esetén az ellenjegyzést követő 10 évig, közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés célját szolgáló okirat esetén a bejegyzéstől számított 10 évig köteles megőrizni.

AZ ÜGYVÉD KÖTELEZETTSÉGEI

Titoktartási kötelezettség

Az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan adatot, tényt illetően, amelyről a hivatásának gyakorlása során szerzett tudomást. Ez a kötelezettség a tevékenységének megszűnése után is fennmarad. A titoktartási kötelezettség kiterjed a peres ügyvéd által készített és a birtokában levő egyéb iratra is, ha ez a titoktartás körébe tartozó tényt, adatot tartalmaz.

Felelősségbiztosítás



Az ügyvéd a Polgári Törvénykönyv szerinti felelősséggel tartozik az általa okozott kárért. Ennek biztosítása céljából minden ügyvédnek kötelező felelősségbiztosítással kell rendelkeznie.

Továbbképzések



Az ügyvédeknek a 18/2018. (XI. 26.) MÜK-szabályzat alapján 2020. január 1. napjától kezdődően kötelező továbbképzésen kell részt venniük.