Családjog
Rendelkezik a házasságról, érvényességéről,
megszűnéséről, a házassági vagyonjogról, az örökbefogadásról, a tartásról, a szülői felügyeletről, a gyermekek jogairól és gyámságáról.
Budapesti ügyvédkereső
Találd meg az ügyvéded!
Az ügyvédkereső oldalunk célja, hogy minden ügyvéd és ügyvédi iroda jelen legyen rajta, hogy aki ügyvédet keres, az biztosan találjon is magának megfelelőt!
Ügyvédkereső
HamarosanEz még csak a bemutató: a mezők egyelőre nem használhatók. November közepétől e szempontok szerint keresve találhatsz majd ügyvédet.
Fontos, hogy jó ügyvédet találjon magának az ember! De milyen a jó ügyvéd? Vannak bizonyos általános tulajdonságai, de alapvetően mindenki maga választja meg, hogy mit gondol egy jó ügyvédről.
Mi azon dolgozunk, hogy minden kérdésre legyen válasz! Rengeteg olyan részletet tüntetünk fel egy-egy ügyvédről, ami fontos lehet a kiválasztásnál, rengeteg tulajdonság figyelembevétele alapján lehet dönteni. Ilyen az, hogy melyik kerületben dolgozik, akadálymentesen lehet megközelíteni, milyen jogterületeken tudja a legjobb tudását hozni, de az is ilyen, hogy fogad-e sürgős hívásokat, vagy vezet-e blogot a munkájáról.
Azért dolgozunk, hogy segítsünk ügyvédet találni!
Ezért nemcsak az ügyvédkeresőt üzemeltetjük, hanem összegyűjtöttünk egy tájékoztató anyagot is a jogterületekről, az ügyvédekről, minden fontos részletről.
Bízunk benne, hogy ez az egyedülálló, összesített tartalom segít az ügyvédkeresésben!
Rendelkezik a házasságról, érvényességéről,
megszűnéséről, a házassági vagyonjogról, az örökbefogadásról, a tartásról, a szülői felügyeletről, a gyermekek jogairól és gyámságáról.
Meghatározza azokat a közösségellenes, nemkívánatos magatartásokat
– bűncselekményeket –, amelyek tanúsítása esetén az elkövetőt
büntetőjogi felelősségre vonják és megbüntetik.
Eljárási cselekmények folyamata, amelyek annak eldöntésére, elbírálására hivatottak, hogy történt-e bűncselekmény, azt ki követte el és milyen keretek között alkalmazható a terheltre a büntető anyagi jog, milyen büntetési tétel kerüljön kiszabásra, vagy mentsék-e fel a vádlottat.
A polgári jog törvény által garantálja az ember számára az önrendelkezés
szabadságát, a személyisége kibontakozását, védelmét és ehhez tartozóan a
vagyonával való szabad rendelkezést mind élők között, mind a rendelkező személy
halála esetére.
Amely a természetes személyek és jogi személyek jogképességével, cselekvőképességével, ezek keletkezésével és megszűnésével
foglalkozik, ill. védi a személyhez fűződő jogokat, biztosítja a szellemi alkotások védelmét.
Foglalkozik a dolog fogalmával, a dolog megszerzésével, megterhelésével, birtoklásával, használatával, a vele való rendelkezéssel, a dolog feletti tulajdon megszerzésével, a közös tulajdonnal, a használati jogokkal (szolgalom, haszonélvezet, földhasználat), és a birtokkal, birtokvédelemmel.
Szabályozza az egyes személyek egymás közötti ügyleteit, az egymással szemben fennálló jogosultságokat és kötelezettségeket. A kötelmi jog főszabály szerint relatív szerkezetű, mellérendelt jogviszonyban álló meghatározott jogalanyok kölcsönös és egyenértékű követelései és tartozásai egységének diszpozitív jellegű szabályanyaga. Az egyik legfontosabb, leggyakoribb kötelem a szerződés.
Rendezi a meghalt személy tulajdontárgyainak sorsát, a végintézkedést és a törvényes öröklés eseteit, módjait, az örökösök felelősségét a hagyatéki tartozásokért, a végrendelet tartalmát, fajait,
a végrendelet érvénytelenségét, hatálytalanságát és az öröklési szerződést is.
Az igazságszolgáltatás megvalósítására, annak elősegítésére irányuló, jogilag szabályozott tevékenység polgári ügyekben, amelyben közreműködnek a polgári
ügyben érintett felek, azok képviselői, valamint más személyek.
Jogágként a munkáltatók, a munkavállalók és az érdekképviseletek egymás közötti viszonyait, a munkaviszony általános szabályait
rendezi a Munka Törvénykönyve paragrafusai szerint.
Ide tartoznak a legfontosabb alapjogok és szabadságok; a szabályozás
gyakran nemzetközi dokumentumokban történik (például az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata). Magyarország
jogrendjében az emberi jogok az alkotmányjog területéhez tartoznak.
Szabályozza az állampolgárság megszerzését, megszűnését, a menekültként való elismerést és a hontalanok helyzetét.
Magyarországon az alkotmányjog része.
Szabályozza a társadalom tagjainak bizonyos események miatti ápolását,
gondozását, pénzbeli vagy természetbeni ellátását.
Összetett jogterület, amely egyesíti magában a polgári jog, a pénzügyi jog,
a társasági jog és a közigazgatási jog egyes részterületeit. Ide tartozik a
biztosítási jog, váltójog, utalványok, tőzsde, csődjog.
Az önkormányzatok, köztestületek működését, szervezetét szabályozza, rendezi a felügyelet, ellenőrzés és irányítás hatékony rendszerét, meghatározza a köztisztviselők jogviszonyát, alkalmazási feltételeit.
Szabályozza a gazdasági célú, nyereségérdekelt jogi személyek alapítását, működését, megszűnését, a befolyásszerzést, a cégnyilvántartást. A legfontosabb gazdasági társasági formák: betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság.
Hazánkban a polgári jog része. Szabályozza a szerzői jogot, a szomszédos jogokat, a találmányok és a védjegyek oltalmát.
Szabályozza a szövetkezetek létrehozását, működését, az ellátandó feladatok körét, a szövetkezetek közötti nemzetközi kapcsolatokat.
Szabályozza az egyes gazdasági szereplők gazdasági évéről szóló
nyilvántartások vezetését, beszámolók készítését, könyvvezetési,
könyvvizsgálati kötelezettségét.
Rendelkezik az államháztartás bevételi oldaláról: az adókról, az adóeljárásról, az adó beszedésének
folyamatáról, a különböző adófajtákról (társasági adó, személyi jövedelemadó, vagyonadó, forgalmi adó, jövedéki adó), az adómentességekről, adó-visszatérítésekről.
Magja a fogyasztó védelme a tisztességtelen általános szerződési feltételekkel szemben, a jótállás, garancia törvényi
szabályozása, a hibás teljesítés, a vásárlók
megtévesztésének kiküszöbölése.
A mezőgazdasággal, a termőfölddel mint tartós, de
véges dologgal foglalkozik, szabályozza az erdő-, víz- és vadgazdálkodást, az ingatlan-nyilvántartást, a növénytermesztést
(így magában foglalja a borjog területét is).
Magyarországon önálló jogág.
A legújabb jogág, hazánkban még csak jogterület, az agrárjogból, alkotmányjogból és a közigazgatási jogból „nőtt ki”, szabályozza a vizek, termőföld, erdő, levegő védelmét, a környezetkárosító tevékenységek visszaszorítását, a levegőbe bocsátott káros anyagok, szén-dioxid csökkentését, az ózonréteg védelmét (például a kiotói egyezmény).
A jogászi foglalkozások egyike. Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával – törvényes eszközökkel és módon – elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését, valamint közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek a jogvitáikat megegyezéssel intézzék el.
Az ügyvédi tevékenységről Magyarországon a 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) rendelkezik, mely fokozatosan lépett hatályba 2018. július 2. napjáig, felváltva a korábbi, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvényt.
„Én XY esküszöm, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek, jogszabályait megtartom. Ügyvédi hivatásom gyakorlása során szakmai kötelességeimet lelkiismeretesen és a legjobb tudásom szerint, ügyfelem érdekében eljárva teljesítem és az ennek során tudomásomra jutott titkot megőrzöm. (Az eskütevő meggyőződése szerint.) Isten engem úgy segéljen!”
Ügyvéd, kamarai jogtanácsos, európai közösségi jogász, illetve az ezek helyettesítésére jogosultak bíróság, közjegyző, illetve más hatóság előtt, valamint harmadik személyekkel szemben eljárhat ügyfele jogi képviselőjeként, kivéve, ha törvény egy jognyilatkozat megtételéhez kifejezetten az ügyfél személyes nyilatkozatát kívánja meg.
Ennek alapján tanácsot adhat, véleményt adhat, illetve javaslatokat
fogalmazhat meg, továbbá joghatás kiváltására alkalmas akaratnyilatkozatokat
készíthet elő. Fontos, hogy a peres ügyvéd a jogi tanácsadás során az ügyfele által
előadottakat teljes körűnek, pontosnak és valósnak fogadja el, feltéve, ha ennél
szigorúbb követelményeket nem határoznak meg.
A peres ügyvéd az ügyfél nyilatkozatáról okiratot szerkeszthet, ha azonban az okirat jogszabályba ütköző akaratnyilvánítást rögzít, vagy jogszabály megkerülésére irányulna, köteles megtagadni a közreműködést. Okiratszerkesztés során az ügyvéd olyan okiratot köteles készíteni, mely az ügyfél érdekeinek megfelelő, és joghatás kiváltására alkalmas.
Utalvány, értékpapír vagy más, vagyoni értéket megtestesítő okirat kivételével bármely okirat esetében megtehető. A minősített elektronikus aláírás tanúsítja, hogy az elektronikus okirat a papíralapúval mindenben megegyezik, illetve az ügyvéd ezt az okiratot is ellenjegyzi. Az ily formában elkészített okiratot 10 évig köteles megőrizni.
Megbízás teljesítése, ahhoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének teljesítése, vagy megbízáshoz kapcsolódó megőrzés céljára az ügyvéd pénzt, készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, utalványt, értékpapírt vagy más okiratot vehet át, őrizhet és kezelhet, melyről írásba foglalt letéti szerződést készít.
Ügyfele részére az ügyvéd pénzt, dolgot vagy iratokat átvehet, melyek tényéről haladéktalanul köteles őt értesíteni. Az átvételről az ügyvéd köteles elismervényt adni, amennyiben pedig a megbízás teljesedik vagy felmondásra kerül, az ügyfél kérésére köteles az iratokat átadni – kivételt képeznek ez alól egyes iratok, ezekről másolatot adhat az ügyfél kérésére, kivéve a fogalmazványokat.
Az ügyvéd az általa ellátott ügyekről az Üttv.-ben rögzített tartalommal és módon nyilvántartást vezet. Az ügyekkel kapcsolatos nyilvántartásban szereplő adatokat főszabály szerint 5 évig, okirat ellenjegyzése esetén az ellenjegyzést követő 10 évig, közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés célját szolgáló okirat esetén a bejegyzéstől számított 10 évig köteles megőrizni.
Az ügyvédet titoktartási kötelezettség terheli minden olyan adatot, tényt illetően, amelyről a hivatásának gyakorlása során szerzett tudomást. Ez a kötelezettség a tevékenységének megszűnése után is fennmarad. A titoktartási kötelezettség kiterjed a peres ügyvéd által készített és a birtokában levő egyéb iratra is, ha ez a titoktartás körébe tartozó tényt, adatot tartalmaz.
Az ügyvéd a Polgári Törvénykönyv szerinti
felelősséggel tartozik az általa okozott kárért. Ennek biztosítása céljából
minden ügyvédnek kötelező felelősségbiztosítással kell rendelkeznie.
Az ügyvédeknek a 18/2018. (XI. 26.) MÜK-szabályzat alapján 2020. január 1.
napjától kezdődően kötelező továbbképzésen kell részt venniük.
BUDAPEST MINDEN KERÜLETÉBEN TALÁLSZ ÜGYVÉDEKET, AKIK VÁRJÁK A MEGKERESÉSEDET!
Budapest I. kerülete – Budapest II. kerülete – Budapest III. kerülete – Budapest IV. kerülete – Budapest V.
kerülete – Budapest VI. kerülete – Budapest VII. kerülete – Budapest VIII. kerülete – Budapest IX. kerülete – Budapest X. kerülete – Budapest XI. kerülete – Budapest XII. kerülete – Budapest XIII. kerülete – Budapest XIV. kerülete – Budapest XV. kerülete – Budapest XVI. kerülete – Budapest XVII. kerülete – Budapest XVIII. kerülete -
Budapest XIX. kerülete – Budapest XX. kerülete – Budapest XXI. kerülete – Budapest XXII. kerülete – Budapest XXIII. kerülete -